2012. október 24., szerda

Kísérlet I.

Kísérleteimet egy karácsonyi ajándék indította. Szerettem volna magamnak cup-okat. Amolyan hagyományos amerikai cup-okat. Hát megkaptam. Azóta is a szekrény mélyén porosodtak. Nem volt, nincs hozzá receptem. 
Hát keresgéltem. 



Gondoltam, hogy megkönnyítem az életemet ezekkel a kis mérőedényekkel. Olyan jó lesz mérleg nélkül adagolni a hozzávalókat egy-egy sütihez. Vallom, hogy a főzés tiszta kreativitás, a sütés viszont kémia! Kellenek a hozzávalók pontos mértéke. Így is sütök mindent. Pontosan dekázgatok. Ezen kéne lazítani egy kicsit, gondoltam. Olyan jó nézni a főző műsorokban, amikor mutatják: hozzáadunk 2 csésze lisztet, 1 csésze cukrot, ....
Hát kerestem receptet. Jó csokisat akartam. Ez a keksz megtetszett, aztán nekifogtam. Mértem a lisztet, a cukrot, sütőport, szódabikarbónát szép sorban. Aztán elakadtam. Jött az 1 és 1/4 csésze vaj! Most mit csináljak? Olvasszak fel egy csomó vajat, majd öntsem a csészébe, mérjek úgy ki belőle? Vagy hidegen gyömöszöljem tele a kis csészét ? Hmm? Aztán a csokoládé... Az grammban van megadva. Akkor mégis vegyem elő a mérleget? Jó, tudom vannak olyan egyszerű receptek, amihez minden csészényi. Amolyan egyensúly sütik. Nem olyat akartam! Még csak muffint sem akartam! 
Kekszet akartam mérleg nélkül!


Csokis keksz hozzávalói:
  • 3 és 2/3 csésze liszt (500 g)
  • 1 és 1/4 tk. szódabikarbóna
  • 1 és 1/2 tk. sütőpor
  • 1 csipet só
Ezek összeszitáltam.



  • 1 és 1/4 csésze vaj (beletettem 250 g vajat saccperkábé és jól eltaláltam!)
  • 1 és 1/4 csésze barna cukor (250 g)
  • 1 csésze kristálycukor (200 g)
Ezeket jól kihabosítottam.

  • 2 egész tojást 
  • 2 tk. vaníliakivonattal összekevertem

  • 500 g csokit apróra vagdostam
A vajas keverékhez hozzáadtam a tojásokat, majd a száraz hozzávalókat és a csokit is. Végig robottal dolgoztam, mert tetemes mennyiségű tészta lett. 
(Szerintem érdemes felezni a mennyiséget!)
Fóliába csomagoltam, ment a hűtőbe 24 órára.



Másnap pingponglabda méretű golyókat formáltam, sütőpapírral bélelt tepsire ültettem őket, kicsit ki is lapítottam, majd 180 fokra előmelegített sütőben szigorúan csak 8 percig hagytam őket sülni!
Az első tepsit tovább hagytam, kiszáradt, habcsókszerű lett. Enyhe barnás színt kell csak kapnia, ha nem sütjük őket túl, akkor a barna cukortól egy kicsit melaszos állaga lesz. 



Kiránduláson teszteltem, remélem nem csak a tiszta magaslati levegőnek (és az éhségnek) köszönhetően fogyott el! ;)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

LinkWithin